Akadt egy kis szabadidőm, így mint előttem oly sokan, én is nekiestem ma a telepítésnek. Nem bántam meg.

Az eredeti terv szerint LiveCD-ről telepítettem volna az Oneiric-et, de csak alternate telepítő volt kéznél, letölteni pedig ~6 óra lenne, szóval maradt az alternate telepítő.

Ha letagadnám, akkor is mindenki tudná, hogy lusta vagyok, különösen olyan dolgokban, amiket esetleg lehet automatizálni vagy egyszerűbben kezelhetővé tenni. Van pár kiszolgáló, ahol praktikussági okokból VirtualBox-ot használok virtualizálásra (Xen és OpenVZ esetén nem térült volna meg a befektetett idő, az LXC meg szimplán kuka).

Mint a cím is sugallja, most nem éppen a Natty Narwhal méltatása fog következni. Nem is gondoltam volna, hogy valaha lehúzó bejegyzést fogok egy Ubuntu-ról írni, de eljött ez a nap is.

Csalódtam. Ez a szó nagyon jól jellemzi, hogy mit érzek Natty iránt. Az eddigi Ubuntu-kat azért szerettem, mert nagyrészt stabilak voltak. Azért nagyrészt, mert előfordult persze, hogy nem indult az X, de egy röpke újrakonfigurálás megoldotta a dolgokat, vagy ha más nem, elinks-ben kigugliztam a megfelelő paramétereket. De a rendszer megfelelően működött. Mit jelent, hogy megfelelően? Ha egyszer már eljutott a Gnome-ig, onnantól nem sok probléma volt. Egy - két GUI fagyás vagy ordítóan nagy bug itt - ott persze akadt, de átlagosan használható volt.

Valószínű hogy találkoztál már valamelyik *nix-os parancsban (vagy csak a /proc/loadavg -ben) azzal a bűvös számhármassal,ami körülbelül úgy néz ki mint jobbra a képen, és terhelés függvényében növekszik vagy csökken.

Valószínű azt is tudod róla, hogy jobb ha 1.00 alatt van mindhárom érték, de azt nem biztos, hogy hogyan is kell értelmezni ezeket. A Scout App Blog ennek a három értéknek az értelmezéséről írt egy nem túl hozzú cikket, amit magyarra fordítva közlök veletek.

Egy kis "ferdítői" információ: Bár a load average-dzset lefordítva "átlagos terhelést" kapunk, ami utal ugyan a céljára, de nem szeretnék a "nyíltGL", "socket - foglalat/csatoló" és ezekhez hasonló gyöngyszemet alkotni. Az informatika nyelve angol és kész. Itt - ott azért zárójelben odaírtam hogy kb. hogy kell(ene) szerintem értelmezni a dolgokat, de szigorúan csak az érthetőség miatt.

A PulseAudio-t nagyon sokan nem kedvelik érthető okokból. Sok erőforrást zabál, időnként instabil, megmagyarázhatatlan hang problémák forrása, nem feltétlenül működnek vele együtt a programok... szóval néha az az érzés fog el hogy jobb lenne ha nem lenne.. legalábbis alapértelmezetten az Ubuntu része.

Ha egy programra lehet olyat mondani hogy majdnem felnőtt, akkor a PulseAudio az Ubuntu 10.04-re nőtte ki a gyermekbetegségeit. Az eddigi problémák többsége megszűnt. Nem zabálja fel a processzor felét (a másik felét pedig a Totem..), nagyobb terhelésnél nem akadozik a hangja és egyre több programmal (és hardverrel) működik együtt. Lássuk, hogyan lehet PulseAudio segítségével korrekten kihajtani az otthoni hangrendszert a szomszédok legnagyobb örömére!

Ebben a postban, egy kicsit másképp szeretném bemutatni az Ubuntu 10.04-et mint a többiek. Felesleges is lenne mindent 1024. alkalommal leírni ugyanis már rengetegen, többek között a Mogorva Mormota, az [origo] és még én is írtam többet - kevesebbet a nem is olyan régen megjelent rendszerről.

Ezért én most inkább a fejlesztés menetére és tapasztalataira tenném a hangsúlyt. A 10.04-es az első olyan Ubuntu kiadás ami ha úgy vesszük a fejlesztés korai szakaszától kezdve, napi szinten élesben használtam, "hátha nem lesz semmi nagyobb baj", elgondolással.

Nincs is szebb dolog annál, mint a mindennapi apróságokat felfedezni. Az egyik ilyen a Lucid-os Firefox-ban, a gyorskereső szolgáltatónak megfelelő (Google vagy Yahoo) kezdőlap változása az about:home címen. Figyeld csak :)

Tegnapelőtt délután hivatalosan is kiadták a Lucid Alpha 3-at. A megszokott kiadási ciklus szerint szűk két hónap múlva már készen kell lennie a stabil változatnak. Lássuk, hogy áll eddig..

Azt hiszem nem egyedüli probléma, hogy a Lucid indításánál a betöltődött GDM egyszerűen csak csontra fagy. Nem lehet átlépni tty1-re, se ctrl+alt+del, se semmi nem segít a dolgon, csak egy reset. Igazam van? Majdnem elfelejtettem, ugye nVidia kártya tulajdonos vagy?

Ha igen, akkor megvan a megoldás is. Egyelőre csak egy "workaround", de jobb mint a semmi.