A mai nap, az utolérem magam nap. Ez azt jelenti, hogy minden, ami eddig csak torlódott a todo listámon, az most szépen megoldásra kerül. Az egyik ilyen bejegyzés az "Ubuntu 11.10 tesztelése" címmel íródott. Mivel Ubuntu még bincs letöltve, de egyik ismerősöm miatt a Kubuntu igen, így gondoltam egyet és amíg le nem töltődik az Ubuntu (~3-4 óra) addig megpróbálok újraismerkedni a Kubuntuval.
A LinuxHogyanok blog indított egy (eddig) 3 részes cikksorozatot, amiben olyan Linuxokat mutattak be, melyek a manapság elavultnak számító gépeket is (még) használhatóvá teszik. Őszintén szólva, az elvárásaimnak egyik sem felelt meg. Egyiknél sem sikerült eljutni a telepített rendszerig, volt amelyik be se bootolt (AntiX), volt amelyik kifagyott telepítés közben, mert elfogyott a memória (SaliX) és volt, amelyik telepítője nem vette észre az internet kapcsolatot és nem volt hajlandó tovább lépni (Peppermint). Egészen véletlenül akadtam rá régi kedvencemre, a CrunchBang#! Linuxra.
Akadt egy kis szabadidőm, így mint előttem oly sokan, én is nekiestem ma a telepítésnek. Nem bántam meg.
Az eredeti terv szerint LiveCD-ről telepítettem volna az Oneiric-et, de csak alternate telepítő volt kéznél, letölteni pedig ~6 óra lenne, szóval maradt az alternate telepítő.
Hála az új eszetlen verziózási rendszereknek, előfordulhat, hogy bizonyos helyeken az általad használt Firefox verzió nem támogatott (pl. felvi.hu vagy Erste netbankár). Jobb esetben csak egy figyelmeztető szöveget kell elviselned, rosszabb esetben pedig nem is használhatod az oldalt. Verjük át az oldalt, avagy módosítsuk a user-agent stringet!
Ha letagadnám, akkor is mindenki tudná, hogy lusta vagyok, különösen olyan dolgokban, amiket esetleg lehet automatizálni vagy egyszerűbben kezelhetővé tenni. Van pár kiszolgáló, ahol praktikussági okokból VirtualBox-ot használok virtualizálásra (Xen és OpenVZ esetén nem térült volna meg a befektetett idő, az LXC meg szimplán kuka).
Mint a cím is sugallja, most nem éppen a Natty Narwhal méltatása fog következni. Nem is gondoltam volna, hogy valaha lehúzó bejegyzést fogok egy Ubuntu-ról írni, de eljött ez a nap is.
Csalódtam. Ez a szó nagyon jól jellemzi, hogy mit érzek Natty iránt. Az eddigi Ubuntu-kat azért szerettem, mert nagyrészt stabilak voltak. Azért nagyrészt, mert előfordult persze, hogy nem indult az X, de egy röpke újrakonfigurálás megoldotta a dolgokat, vagy ha más nem, elinks-ben kigugliztam a megfelelő paramétereket. De a rendszer megfelelően működött. Mit jelent, hogy megfelelően? Ha egyszer már eljutott a Gnome-ig, onnantól nem sok probléma volt. Egy - két GUI fagyás vagy ordítóan nagy bug itt - ott persze akadt, de átlagosan használható volt.
Tegyük fel, hogy a gépedben egy viszonylag modern videókártya foglal helyet, amit csak szabadidődben használsz, munka közben csak a Compiz piszkálgatja, amúgy unatkozik. Fogjuk munkára az unatkozó VGA memóriát és gyorsítsuk a rendszerünk!
Tegnapelőtt óvatlanul frissítettem a Syslog-ng-t 3.1.2-ről 3.1.3-ra. A művelet látszólag minden probléma nélkül lezajlott, a program fut, a naplók tiszták, mindenki boldog.
Vagyis majdnem. A mai rutinellenőrzés alkalmával kiderült, hogy a Syslog-ng teljes gőzzel tekeri az egyik CPU magot (micsoda szerencse hogy nem skálázódik több magra :)), közben az adatbázis naplózás egy ideje megállt.
Friss hozzászólások
5 hét 3 nap
8 hét 6 nap
12 hét 6 nap
13 hét 3 nap
16 hét 6 nap
17 hét 1 nap
17 hét 1 nap
19 hét 2 nap
22 hét 5 nap
23 hét 1 óra